A szakszervezeteknek sok eszköz van a kezükben a munkáltatóval szemben a konzultációtól a sztrájkig. Például a csoportos létszámleépítésről is előzetesen értesíteni kell őket, nélkülük nem dönthet a vezetőség. Ha a munkavállalók elszántak, határozottak, akkor sokkal nagyobb eséllyel védik meg a jogaikat, de az adott munkahelyi vagy állami tevékenységben elfoglalt pozíció – például a monopolhelyzet – nagyon megkönnyítheti a hatékony érdekképviseletet.

A vasutassztrájk „eredménye” a kormány kezében van. Egy a munkáltató és a szakszervezet közötti vitában általában igaz, hogy a kitartás meghozza a maga eredményét, a parlament azonban nem függ a sztrájkoló vasutasoktól – vázolta az FN.hu-nak korábban dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató.

A szolgáltatók gyakrabban sztrájkolnak

Jellemzően azokon a területeken van sztrájk, ahol hagyományosan magasabb a szervezettség, erősebbek a szakszervezetek és sikeresen átvészelték a gazdasági átalakulást, például a privatizációt, a szerkezetváltást, a nagy cégek felbomlását, a kiszervezéseket. Megkönnyíti a helyzetüket, ha jók és eleve is rendelkezésre állnak a kommunikációs csatornák, valamint ahol a lakossági érintettség miatt a sztrájk „nagyobbat üt”, mint egy egyszerű termelés-, illetve bevételkiesés. Történetesen ezek állami és önkormányzati tulajdoni túlsúllyal rendelkező ágazatok, azaz az összefüggés alapvetően gazdasági, a termelés vagy szolgáltatás jellegéből fakadó.

Magyarországon a kulcságazatok ma már a szolgáltatások, de kétségtelen, hogy a munkaerőpiac állapota – különösen vidéken – és a munkáltatók magatartása is szerepet játszik abban, hogy a többé-kevésbé zártan működő termelő vállalatoknál kevésbé jellemző a sztrájk. A médiából átjön, hogy az emberek a sztrájkot „végső eszköznek” tartják, amelyet csak akkor szabad alkalmazni, ha már tényleg nincs más megoldás. Ez azzal az 50 évvel függ össze, amikor nem volt legális sztrájk Magyarországon, az első sztrájktörvényünk is 1989-es – tette hozzá a kutató.

Szervezett védelem

A munka törvénykönyve szerint szakszervezetnek minősül minden olyan szervezet, amelyet a munkavállalók hoznak létre azzal az elsődleges céllal, hogy a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit megvédjék, érvényesülésüket előmozdítsák. Szakszervezet létrehozásának számtalan feltétele van: kell legalább tíz tag, saját alapszabály, megválasztott tisztségviselők, székhely, munkavállalói érdekképviselet és érdekvédelem, mint elsődleges szervezeti cél, és bírósági nyilvántartásba vétel. A saját adószám, a KSH-szám, a bankszámla, az APEH-számítógépes kapcsolat és az évenkénti adóbevallás is kötelező.

Tanácstalan utasok nézték a menetrendet hétfőn a Keletiben. A vonatok a VDSZSZ sztrájkja miatt nem jártak (kép: MTI)

Nem biztos azonban, hogy a helyes út egy kicsi, vagyontalan és csekély érdekérvényesítő képességű szervezet megalakítása. Néha érdemesebb egy már meglévőhöz csatlakozni a szervezkedő munkásoknak, és annak a tagszervezeteként, munkahelyi (alap)szervezeteként működniük.

A munkajog szerint egyetlen cég sem tilthatja meg a dolgozóinak, hogy belépjenek valamely érdekképviseleti szervezetbe. Az egyesüléshez való jog alkotmányos alapjog. Mégis gyakran hallhattunk olyan híreket, hogy a munkáltatók egy része nem engedi be a szakszervezetet a munkahelyeire. Ám egyetlen munkavállaló szakszervezeti taggá válása után az érdekképviselet már „benn is van” az adott munkahelyen. Ez jogot ad nekik arra, hogy az tisztségviselők vagy szakértők beléphetnek, és ott megkezdhetik a munkavállalók informálását, illetve az érdekvédelmük megszervezését. A szakszervezeti tagság pedig minősítetten védett személyiségi adat, a dolgozót senki nem kötelezheti arra, hogy beszámoljon róla.



A szakszervezetet egyebek között a munkahelyen is gyakorolható számos alapvető jog illeti meg. A tagság munkahelyi létszáma alapján munkaidő-kedvezmény illeti meg a szakszervezetet, amelyet feloszthat tisztségviselői között. Ennek egy része, vagy akár egésze, alkalmat ad arra, hogy a választott tisztségviselő a munkaideje egy részében (ritkábban akár egészében) a fizetése folyósítása mellett érdekvédelmi munkát végezhessen. A munkaidő-kedvezmény legfeljebb felét a munkáltató köteles pénzben megváltani, ám ez a bevétel kizárólag érdekvédelmi feladatokra fordítható.