Az iskolában felejtünk el olvasni
A magyar negyedikes diákok a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) elnevezésű 45 országot magába foglaló nemzetközi szövegértési vizsgálaton kiválóan teljesítettek – jelentette be Hiller István szakminiszter csütörtökön. A felmérésben csupán négyen előzték meg Magyarországot: Oroszország, Hongkong, Luxemburg és Kanada Alberta tartománya. A felmérésben Magyarország szignifikánsan jobb eredményt mutatott, mint három évvel korábban. Minimum két évet kell hagyni az olvasástanításra
Egy másik nemzetközi mérés, a Programme for International Student Assessment (PISA) viszont azt mutatja, hogy a 15 éves magyar diákok jóval a nemzetközi átlag alatt teljesítettek, és közel egynegyedük gyakorlatilag funkcionális analfabéta. A 2003-as felmérésben egyébként – a PIRLS-ben tőlünk jobb eredményt elért – Oroszország, és Luxemburg is velünk együtt a sereghajtók közé tartozik.
Készségeket nem lehet gyorsan kialakítani
Vekerdy Tamás gyerekpszichológus és oktatáskutató nem lepődik meg a fenti látszat-ellentmondáson. Mint a FigyelőNetnek kifejtette, az olvasás-szövegértés egy kulturális alapkészség. Készséget pedig nem lehet gyorsan elsajátítani. A magyar iskola által a gyerekekbe tömött tudásra az a jellemző, hogy „ma megtanulom, holnap felelek belőle, holnaputánra elfelejtem”. A mély készség így nem is alakulhat ki.
Amit a magyar gyerekek megtanulnak, az iskolai tudás – fejtette ki Vekerdy – még akkor is, ha sikeres. Iskolában végzett anyagon, iskolai feladatlapon visszakérdezett tudás. Ebben a magyar negyedikesek jók, kivéve a teljesen szegregált gyerekeket, akik már itt egy életre lemaradtak.
Ezzel szemben a – PISA-vizsgálatban kiváló, de a PIRLS-ben látszólag rossz eredményeket elérő – norvégok, svédek, finnek messze elnyújtva fejlesztik e készségeket. Finnországban eleve hétéves korban van a beiskolázás legkorábbi időpontja, és eszükbe nem jut – az a Magyarországon még mindig sok helyen hallható gyakorlat –, hogy „karácsonyra ír-olvas a gyerek”. Minimum két évet hagynak az olvasás elsajátítására, és azután sem hagyják abba!
A svéd érettségizettek jobban olvasnak, mint a magyar diplomások
Ha hatodik osztályban az derül ki, mondjuk matematikaórán, hogy a szöveges feladatot olvasási nehézségek miatt nem érti a gyerek, akkor nem leszidják, hanem megállnak a tananyaggal és az egész osztály az értő olvasást gyakorolja. Hetedikben, nyolcadikban, kilencedikben ugyanígy.
Ennek következtében a 15 évesek értő olvasása nagyszerű. Hosszú volt a megalapozás, s ez a döntő, így érlelődik kulturális alapkészséggé az olvasás – emelte ki Vekerdy Tamás. Hozzátette: az érettségizett svéd gyerekek sokkal jobbak értő olvasásban, mint a magyar diplomások. Ezekben az országokban – ellentétben a hazai iskolarendszerrel – szakszerű hozzáállás tapasztalható a készségek kialakításához.
Tőzsde Deviza
min: 1°
Top témák
Profession állások
Garmin NaviGuide Magyarország
Aktuális ár:5 500 FtPuxing PX 777 5W 400~470MHz adóvevő rádió - új
Aktuális ár:22 999 FtGPS- vevő
Aktuális ár:7 000 FtBlaupunkt Lucca 3. 5 Edition navigáció
Aktuális ár:38 000 Ft
