A magyar 15 évesek olvasás-szövegértésben és matematikában továbbra is rosszabbak a nemzetközi átlagnál, természettudományos teljesítményük a fejlett országok átlagos szintjén van – ez derült ki a kedden ismertetett Program for International Student Assesment (PISA) 2006-os vizsgálatából.

Szintén nem változott, hogy nálunk vezethető vissza leginkább az iskolák közötti és a családi háttérből adódó különbségekre a tanulók teljesítménye. Az egyik legaggasztóbb adat is változatlan: több mint a húsz százaléka a tizenöt éveseknek egyes vagy annál rosszabb teljesítményt ért el olvasás-szövegértésben a vizsgálaton. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik-ötödik gyerek nem érti, amit olvas, funkcionális analfabéta.

Nem volt meglepetés

Pála Károly oktatáskutatót nem lepte meg a PISA 2006 eredménye. 1986 óta tudható, például a Monitor-mérésekből, hogy a magyar gyerekek szövegértésével komoly problémák vannak – mondta el a FigyelőNetnek. Ennek ellenére hosszú ideig nem történt semmi. A PISA 2000 újra felhívta erre a figyelmet, de újra nem történt semmi. Egy-két év múlva kezdődött egy tudatos fejlesztés a SuliNova Kht. koordinálásával. A céget azóta ugyan „bedarálták”, de a fejlesztések, a kompetenciaalapú oktatási programcsomagok kidolgozása és tesztelése lezajlott. Hozzá kell tenni, mindösszesen két évig folyt ez a fejlesztés, először a Térségi Integrált Oktatási Központokban (TIOK), majd egy évig azokban az iskolákban, amelyek bekapcsolódtak a programba. Ennek nem lehetett tehát hatása a 2006-os PISA-mérésre – emelte ki Pála.

 A probléma ott van, amikor az ismereteket alkalmazni kell

„Ha fönntartható lenne ez a program és továbbmenne a szövegértés-szövegalkotás és a matematika tanítás új módszereinek elterjedése, akkor meggyőződésem, hogy a 2012. vagy 2015. évi PISA-méréseken számottevő javulás mutatkozna. Az országos kompetenciamérések viszont nagyjából 2010-re már meg tudnák mutatni e módszer hatékonyságát” – tette hozzá az oktatási szakember.

A PISA-nak egyébként mindig is az volt a tanulsága, hogy az iskolai környezetben tanult és ott is alkalmazott tudással nagyjából rendben vannak a gyerekek. Az iskolai, tantárgyi, szaktárgyi tudás tényszerű, adatszerű ismeretében viszonylag jók. A probléma ott van, amikor ezeket az ismereteket alkalmazni kell. Minél inkább nem szokásos iskolai környezetbe helyezzük a feladatokat, annál kevésbé sikeresek a magyar gyerekek.

Mit tud Lengyelország?

A nemzetközi vizsgálatban két hozzánk közeli, és bizonyos értelemben iskolarendszerét tekintve hasonló ország, Németország és Lengyelország viszont látványos eredményeket ért el néhány év alatt. Csapó Benő egyetemi tanár, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a lengyel sikertörténet alapja, hogy ott egyszerűen megszüntették a szelekciót. A FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy Lengyelországban ma a 15 évesek egyfajta iskolatípusba járnak. Ennek a PISA 2000 eredményei után hozott intézkedésnek önmagában komoly, mérhető hozama volt az olvasásban: nagyjából háromnegyed évet ledolgoztak a nemzetközi mezőnyben való lemaradásukból. Ez óriási teljesítmény – fogalmazott Csapó.

A PISA-vizsgálat és a lengyel példa azt is bebizonyította, hogy ha összekeverjük a különböző felkészültségű gyerekeket, ez egyáltalán nem akadályozza a jobb képességűeket a haladásban. Kiderült, hogy ennek hatására a felső teljesítménykategóriába eső gyerekeknél is javultak az eredmények. Természetesen a szelekció megszüntetésének legszembetűnőbb hozama a nagyon gyengén olvasóknál jelentkezett, radikálisan csökkent az arányuk.