A négy visegrádi ország közül csak Magyarországon ellenzi a többség az ország demokratikus átmenetet elősegítő programokban való szerepvállalását. A visegrádi országok állampolgárai különbözőképpen értékelik az 1989 óta bekövetkezett változásokat.

Ez derül ki azokból a felmérésekből, amelyeket a prágai PASOS (Policy Association for an Open Society) intézet partnerei, köztük a Közép-Európai Egyetemen működő Közpolitikai Tanulmányok Intézete (Center for Policy Studies) készítettek 2009 októberében. Míg ötből három cseh, lengyel és szlovák állampolgár szerint a demokrácia kiépítése sikeres volt országukban, a magyarok kétharmada éppen ennek az ellenkezőjét gondolja.

A magyarok mintegy hatvan százaléka szerint az embereknek manapság több hátránnyal és nehézséggel kell megküzdenie, mint a rendszerváltás előtt, ellenben tízből hét cseh, hat lengyel és a szlovákok több mint fele kedvezőbbnek látja a demokratikus rendszer kínálta feltételeket az 1989 előttinél.

Kisebb átalakítás kellett volna?

A rendszerváltás ihlette gazdasági és politikai változások szükségességét is eltérően ítéli meg a visegrádi országok közvéleménye. Míg a csehek és lengyelek jelentős többsége szerint szükség volt alapvető változásokra, addig a szlovákok és magyarok mintegy fele azon a véleményen van, hogy csak kisebb alakításokat kellett volna végezni a rendszerváltás előtti politikai és gazdasági rendszeren.

Bátory Ágnes, a Közép-Európai Egyetem Közpolitikai  Tanulmányok Intézetének kutatója szerint a magyar eredmények tükrözik a társadalom egy részére, elsősorban az idősebb generációra és a vidéki lakosságra jellemző komoly kiábrándultságot, ami részben abból is fakad, hogy ezek a rétegek a szociális juttatások fokozatos csökkenésétől kiváltképp érintettek. Ugyanakkor valószínű, hogy a válaszadók jelentős része a jelenlegi politikai és gazdasági helyzettel való elégedetlenségét vetítette ki a demokratikus berendezkedés egészére.

Nem akarunk demokráciát terjeszteni

A kutatás első ízben vizsgálta azt, hogy miként viszonyul a közvélemény a visegrádi országok külföldön kifejtett demokrácia-terjesztő tevékenységéhez. A csehek, lengyelek és szlovákok többsége egyetért azzal, hogy kormányaik szerepet vállaljanak más országok demokratikus átalakulásának elősegítésében, ellenben a magyarok többsége ellenzi ezt.

A magyarországi elutasító vélemények kapcsolatba hozhatók azzal, hogy a társadalom jelenleg negatívan ítéli meg a demokratikus átmenetet, melyet a többség szerint döntően nemzetközi szereplők befolyásoltak, semmint belső erőfeszítések. A közvélemény kutatás eredményei, illetve a kutatás részét képező, 27-28 éves fiatalok részvételével tartott fókuszcsoportos beszélgetés tanulságai szerint Magyarországon komoly zavar tapasztalható a demokrácia fogalmát illetően, melynek kiváltó okai lehetnek azok az összetett gazdasági és politikai folyamatok, amelyek a demokratikus rendszer iránti általános bizalmatlanságot előidézték.