Az állami felsőoktatási intézmények közül csak a kaposvári, a győri Széchenyi István Egyetem, illetve a nemrég Óbudai Egyetemmé átnevezett egykori Budapesti Műszaki Főiskola, valamint a művészeti és a nemzetvédelmi egyetemek nem pályáztak a kutatóegyetem címre. Becslések szerint csupán hat-nyolc intézmény kaphatja meg az elismerést - írja a Népszabadság.


A kutatóegyetemek irányítják majd a tudásközpontokat

Nemzetközi kitörésre lehetőséget adó tudásközpontok alakultak ki az országban. Ezen folyamat következő szakaszát jelenti a kutatóegyetemi cím odaítélése, melyek a későbbiekben szakmai irányítókként kell, hogy fellépjenek, illetve a hálózatosodást kell megszervezniük.

57 tudásközpont, illetve jelentős klaszter működik ma az országban, a magas szám miatt azonban számos kritika érte már a minisztériumot - mondta Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kabinetfőnöke. A jelenlegi központok között indul majd el a verseny és maradnak fenn később a legjobbak.

Nem jár pénz a címhez

"Az Európai Bizottság 2005-ben egy akciótervet fogadott el, mely szerint az oktatás népszerűsítésének eszköze a kiválósági cím adományozása - mondta Nádai László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Tudománypolitikai Főosztályának vezetője. – Ez többletforrások biztosítása mellett valósulhat meg. Tudniuk kell azonban a kutatóegyetem címet viselő egyetemeknek, hogy nekik nem hazai szinten kell versenyezniük társaikkal, hanem a nemzetközi piacon."

A kutatóegyetem címet birtokló intézmények azonban egyelőre nem kaphatnak többlettámogatást, a költségvetés ugyanis ezt nem teszi lehetővé. "Negatív mellékhatása lenne, ha a kevésbé kiválóaktól vennénk el a pénzt" - szögezte le Nádai László, aki szerint az eredeti forrásokat megtartva kell többletforrásokat botosítani a legkiválóbbaknak.

"2012-től költségvetési támogatást biztosítunk a legkiválóbbaknak, az összegek elosztása azonban nem a kutatóegyetem címmel fonódik majd össze, hanem a kiválósági rang elnyerésére vonatkozó indikátorokkal" - mondta el a főosztályvezető. A cím azt vizsgálja: milyen output érkezik az egyetemekről, a későbbi forrás pedig a nemzetközi piacon betöltött pozíció megerősítését, valamint az intézményi kapcsolatrendszer, illetve a hálózatok fejlesztését kell, hogy szolgálja - tette hozzá.