Már többször írtunk arról, hogy a halászlé esetében az országot a passzírozás mentén lehet kettéosztani, és bár mindkét főzési eljárás mellett szólnak érvek, mi az egyszerűség és a könnyebb ízek oldalán állást foglalva a dunai halászlét ajánljuk.

Bíró Lajos, a Bock Bisztró séfje is erre esküszik. A képlet pedig szerinte igen egyszerű. 1,5 kilogramm pontyhoz 1 liter víz, egy fej hagyma, egy kanál pirospaprika szükséges, és ezt az arányt kell megtartani a nagyobb adagnál is. Az igazi persze nyílt tűzön készül, különböző méretű fahasábokkal. Az edény (vagy bogrács) aljába helyezzük emeletesen a felvágott halat, az aljára a kopoltyú és keserűfog nélküli fejet (szem opcionális) és a farkat, erre pedig rétegezve a többit.

Ezt öntik fel vízzel teszik bele az apróra vágott hagymát, és amikor elkezd forrni, akkor erős zubogásban kell tartani, hogy amikor a pirospaprikát beleszórjuk, akkor megfelelően selymes emulzió alakulhasson ki. Ezt a lobogó forrást aztán már végig fenn kell tartani (ezért kellenek eredetileg a különböző méretű fahasábok). A forrástól kezdve az egész 25 perc alatt elkészül, és könnyű laza leves lesz, nem fekszi meg a gyomrot.

A lényeg itt is az alapanyagokban rejlik. A legfontosabb persze a hal. A Bock séfje szerint igen fontos, hogy 1,75-2 kilogrammos pontyokat válasszunk. A túl nagy ponty általában túl zsíros, a kisebb pedig túl szálkás. A legjobbnak a nyurgapontyot tartja a szakács, amely ugyan sokkal pikkelyesebb, de a halast meg lehet kérni, hogy tisztítsa meg kívülről.

Ha nem akarjuk a fürdőkádban úsztatni az alapanyagot karácsonyig, akkor nem árt, ha a halvásárlást az utolsó pillanatra hagyjuk, esetleg előre leegyeztetve a halassal. Amennyiben a halászlét más halból akarjuk készíteni, vagy esetleg rántott, sült halat készítünk karácsonyra, nem árt tudnunk, hogyan állapítsuk meg a nem élő hal frissességét.
Először vizsgáljuk meg a szemét, hogy csillog-e vagy már fénytelenné vált. Ha az első teszten átment, akkor a szaglásunkat hívjuk segítségül: friss, egészséges halillatának kell lennie, nem lehet rothadó szaga. Ehhez bizony oda kell hajolnunk a pulthoz. Ezután már csak olyan módszerek jöhetnek, amihez hozzá kell nyúlnunk az áruhoz (nem árt egy zsebkendőt magunknál tartani). Elsőként emeljük fel a kopoltyúfedelét, ha alatta a kopoltyú piros, akkor továbbment a hal a teszten, ha szürkés, fennakadt a rostán. Ezután nyomkodjuk meg a húst! Ha visszarúg, akkor már csomagoltathatjuk is, ha viszont bennmarad az ujjunk nyoma, akkor már másodlagos a frissessége, és inkább keressünk másik pultnál.