A netre már hetek, sőt hónapok óta szakmai oldalak, blogok ezrei raktak fel töménytelen, többnyire spekulatív fotót és cikket, ám a kutakodóknak még a gép nevét sem sikerült eltalálniuk.

A mai „figyelemgazdaságban” csak az az újfajta áru, illetve szolgáltatás képes átlépni a reklámdömpingtől eltompított fogyasztói tömegek ingerküszöbét, amely köré professzionális hírverést sikerül szervezni. Az Apple új táblagépe, az iPad ilyen. Hasonlóképpen a 2001-ben piacra dobott iPod zenelejátszóhoz, majd a 2007-ben debütált iPhone-hoz. Az almás cég mesterien őrzi meg a termékfejlesztésekkel kapcsolatos információkat, s e mesterséges rásegítéssel a végletekig fokozva az immár 200 milliósra duzzadt rajongótábor várakozásait.

Pedig a lapos, főként tartalmak fogyasztására szánt, 25 centis képernyőjével egy felhizlalt iPodra vagy iPhone-ra emlékezető masina rövidtávon nem hoz forradalmat, különösen nem mifelénk. Százezer forint körüli induló ára, és a rá kínált fizetős tartalmak errefelé leginkább a yuppie (igaz, egyúttal véleményvezér) rétegek játékszerévé teszik a kütyüt.

Az iPad jelenleg leginkább a hosszabb távra tervező médiavállalatok figyelmére tarthat számot. A tengerentúlon a nyomtatott könyvek, magazinok és hírújságok kiadói már új megmentőjükként tekintenek a készülékre, amely e-könyvek, színes és tartalmas e-magazinok, videók és online tévéműsorok, sorozatok, valamint zenék, klipek megtekintésére és játékok új generációira van kihegyezve.

Miközben hasonló eszköz rövidesen több gyártó kínálatában is megjelenik, illetve megjelent  (lásd külön), az iPad nem csak hírverésben, de használhatóságban, és a hozzá elérhető tartalmak terén is a legjobbnak ígérkezik. Ellentétben a majd egy évtizede bemutatott Microsoft Tablet PC-vel, amely mindmáig kevesek játékszere maradt. Az iPad világsikerét érdemben nem csorbíthatja az sem, ha a névhasználati vitában alulmarad az iPad nevet 2002-óta magáénak mondó Fujitsuval, vagy perre kerül sor a fél éve piacon lévő hasonló kínai gép gyártójával, a Great Loong Brotherrel.

Az iPad igazi üzleti ereje ugyanis nem magában az eszközben, hanem a hozzá kapcsolt iTunes és AppStore webes áruházakban rejlik. Az előbbin például nem csak 11 millió zeneszám, 50 ezer tévéműsor és sorozat, vagy 8 ezer film vásárolható meg egy kattintással, hanem immár e-könyvek is.
A tavaly 66 milliárd forintnak megfelelő összegűre becsült globális e-könyvpiacon 60 százalék körüli részt birtokló Amazon felkötheti a gatyáját. A kiadók pedig remélhetik, hogy a tavalyi 5 milliót követően az idén 12 millió darab e-könyv (és e-magazin) olvasásra alkalmas készülék talál gazdára. S így a neten eddig szinte mindenütt ingyen kínált tartalom minőségi változatáért – az Apple üzleti modelljének hathatós közbeiktatásával – sikerülhet pénzt kérni.