- Volt előzetes sejtése arról, mekkora durranás lesz az Avatar?

– Ilyen fogadtatásra nem számítottunk. Ott van először a kritikai siker, amelyet magától értetődően nem vártam. Azt gondoltam, legjobb esetben is vegyes lesz a megítélés, már csak a sci-fi történet miatt is. Aztán ott van a kereskedelmi siker. Persze azt feltételeztük, hogy elérjük a nyereségességet, elvégre beleöltünk egy csomó pénzt a filmbe.

– Mennyit, úgy 230 millió dollárt?

– Nagyon hozzávetőlegesen igen. Nem szeretnék konkrét összeget mondani. Úgy gondolom, ha a stúdió közölni akar egy számot, az rendben van. A marketinget elég ügyesen csináltuk. Bevontunk egy sor promóciós partnert, hogy csökkentsük a közvetlen költségeket. Köztük van a McDonald’s, a Coke Zero, az LG és a Panasonic. De tudtuk, hogy még így is valahol 750 millió dollár fölött kell teljesítenünk bevételben, hogy a film nyereséges legyen. És azt is tudtuk, mik a negatívumok: nincsenek sztárok, nincsenek művészeti előzmények, és nincs alapul szolgáló regény, képregény vagy bármi más, ami már meggyökerezett volna a köztudatban. Úgyhogy a semmiből kellett létrehoznunk mindent. Valahol mélyen mindig tudtam: ha van egy magas költségvetés és sok idő, akkor az esélyem is megvan arra, hogy nagy filmet csináljak. Ha pedig sikerül megszólítani a közönséget, különösen a globális közönséget egy olyan filmmel, amely túlemelkedik a nyelven, kilép az amerikai popkultúra közvetlenségéből, és eljut az emberi érzelem, az emberi képzelet egyetemességéhez, szóval, ha mindez összejön, akkor abból áttörés lesz, esemény, bármit jelentsen is ez. Azt hiszem, az Avatarnak ez sikerült.

Fotó: Reuters

– Mit fog megváltoztatni a film?

– Aminek most nagy valószínűségét látom, az az, hogy a pénzügyi és kritikai siker miatt olyan filmkészítők, akik eddig ódzkodtak 3D-s filmek készítésétől, egyfajta felhatalmazást kapnak erre a kritikusi közönségtől. Innentől komoly rendező is forgathat 3D-ben drámai művet felnőtteknek, nem csak rajzfilmet gyerekeknek, és nem kell emiatt bűntudatot éreznie vagy attól félnie, hogy karrierszempontból öngyilkosságot követ el.

– Az év elején a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n a Sony a 3D-s kamerákat állította a középpontba. Ezt a nyomulást Sir Howard Stringer, a cég elnöke minapi interjúnkban (A Sony visszatér – Figyelő, 2010/4. szám) összefüggésbe hozta azzal, hogy a Sony gyártotta a kamerákat az Avatarhoz.

– Van itt egy érdekes történet. Hat vagy hét hónapja négyszemközt tartottam egy prezentációt Howard Stringernek egy új üzleti vállalkozásról, ahol elmondtam neki, hogyan alakul szerintem a 3D jövője, hány tévé lesz az otthonokban, mekkora hiány lesz kezdetben 3D-s tartalomból, és a többi, és a többi. Lényegében felvázoltam egy komplett stratégiát, amelyet ő aztán egy hét múlva már ismertetett is a Sony közgyűlésén. Beszéde nagyrészt az én prezentációm szó szerinti átvétele volt. Úgyhogy köszönöm, Howard.

– Ez a hízelgés legőszintébb formája.

– Még őszintébb lett volna, ha ténylegesen megcsinálja az általam javasolt ügyletet.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

– Forradalmasítani fogja-e a 3D a mozit?

– Úgy gondolom, a 3D-nek abban lesz szerepe, hogy életben tartsa a moziélményt, amely nem azonos azzal, hogy egy kis képernyőn nézünk valamit, laptopon vagy bármilyen hordozható eszközön. Az otthoni filmnézés élménye elkezdett felzárkózni a mozihoz, így a mozi már nem az a nagy, izgalmas, varázslatos dolog, ami volt. A 3D ezt hozhatja vissza.

– Mi okoz nagyobb örömet, a kereskedelmi siker vagy a kiemelkedően kedvező kritikai fogadtatás?

– Azt kell mondjam, a kereskedelmi siker, de csak mint annak mutatója, hogy a film mennyire szólítja meg az embereket. Márpedig megszólítja őket Kínában és Japánban, Franciaországban és Németországban, és mindenütt, ahol játsszák.

– Valaki azt mondta, Spielbergnél a félelemkeltés a lényeg, Önnél a romantika.

– Ezen nem tudok változtatni. Romantikus vagyok, ízig-vérig.

– Valaki azt is mondta, hogy kasszasikert akart csinálni, és ebből lett egy érzelgős film.

– Ez igaz volt a Titanicra, és talán igaz az Avatarra is. Ez a film románc, idegen románc. Egy földi fickó szerelmes lesz egy három méter magas, kék színű nőbe egy másik bolygón.

– A kritikusok szinte közvetlen utalást látnak az Avatarban Irakra, a háborúra és a terrorra.

– Még az iraki háború előtt írtam, de aztán szépen összeértek a dolgok, mert az első forgatókönyvben Vietnamra és az amerikai kontinens gyarmati idősza-kára vonatkozó utalásokat helyeztem el. Az emberi történelem inváziók sorozata. Egy csoport lerohan egy másikat, a katonailag erősebb kultúra megtámad és elpusztít egy másikat, és így tovább. Ezt látjuk ebben a filmben, de a megtámadottak nézőpontjából. Bárkinek, aki úgy gondolja, hogy egy háború helyes és erkölcsös, meg kell értenie, milyen érzés agresszív háborúba keveredni, és milyen érzés megtámadottnak lenni. Mi is éreztük ezt 2001. szeptember 11-én.

Az interjú további részleteit a Figyelő hetilap múlt csütörtökön megjelent, 5-ik számában olvashatja.