Néhány héttel ezelőtt a BKV Zrt. gyanús tanácsadói, foglalkoztatási és végkielégítési szerződéseinek ügyében már jó ideje nyomozó rendőrség tanúként beidézte Balogh Zsoltot. A volt megbízott vezető, aki a feltételezések szerint nyomozási alkut köthetett, mindent kitálalt a cég irányításáról, szerződéskötési gyakorlatáról. A nyomozók másnap reggel megszállták a BKV központi székházát, s lefoglalták a vonatkozó iratokat. Ezt követően házkutatást tartottak Antal Attila, a közlekedési vállalat volt vezérének lakásán is, ahonnan hivatalos dokumentumokat és a számítógépet vitték magukkal.

Hagyó Miklós e heti tájékoztatója. Visszalépett. Fotók: MTI

Az Atv.hu portál hétvégi, a rendőrség által azóta sem cáfolt információja szerint Antal és Balogh is terhelő vallomást tett Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettesre, aki nemrég még a fővárosi szocialisták erős embere volt. Névtelenséget kérő informátorunk úgy fogalmazott, meglepő, hogy mindketten Hagyó ellen vallottak, mivel az ő emberi voltak. Amikor Antal Attila távozott a BKV-tól, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes Hagyó az addigi vezérhelyettest, Balogh Zsoltot szerette volna a szervezet élén látni. Ám a szocialisták rivális lobbicsoportja elérte, hogy Kocsis István, az MVM volt vezetője kapja a posztot. „Hagyó ekkor kapta az első pofont az MSZP-n belül, s ez volt az első meccse, amelyet elveszített a BKV-nál és saját pártján belül is” – érzékeltették informátoraink, hogy részben az MSZP-n belüli harc folyománya is, hogy Hagyó Miklós feladni kényszerül politikai karrierjét.

A sajtó már legalább egy éve előszeretettel láttatta a BKV körül történteket Hagyó és Kocsis külön meccsének (ennek kronológiáját lásd a 12–13. oldalon). Ugyanakkor megválaszolatlanul marad a kérdés, miért csak a BKV-nál esnek ki a szekrényekből újra és újra a csontvázak, s vajon miért csak ennél a történetnél van koncentrált hatósági és politikai akarat a rendcsináláshoz. Egy, a BKV-sztorit közelről ismerő forrásunk így fogalmazott: a nyomozóhatóság több száz szerződést kapott meg, válogatás nélkül az elmúlt évek valamennyi kontraktusát, ezekből bőven tudnak mazsolázni. „Két nyomozó elefántból szalonnázik” – utalt arra, hogy óriási a vizsgálati anyag, s a rendőrség módszeresen halad alulról felfelé; ez a stratégiája. Ezért vették elő korábban Horváth Évát, Hagyó Miklós titkárságvezetőjét, aki a BKV kommunikációs osztályán is fizetést húzott, s hat hónap múltán jutottak el a szerződéseket aláíró vezérigazgatóhoz és helyetteséhez.

Kocsis István. Nyerésre áll.

Ugyanakkor az Index.hu például rendkívüli alapossággal, sorozatban számolt be azokról az MVM-s visszaélésekről, amelyekkel kapcsolatban a Figyelő is igyekezett részletekkel szolgálni (Pénzvezetékek – Figyelő, 2009/26. szám; Pénzéért küzd az MVM – Figyelő, 2009/31. szám). A botrányok Kocsis István vezérigazgatósága idején történtek, mégpedig az ő, valamint Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes jóváhagyásával, és Szász András vállalkozó közreműködésével. Összesen több tízmilliárd forintnyi közpénz áramlott ki tanácsadói díjakra, illetve később meg nem valósult energetikai befektetések céljára a legkülönfélébb nációjú off-shore cégek felé.

Hagyót elérte a BKV-ügy, ugyanakkor Kocsis eddig nem sérült. Igaz ugyan, hogy az MVM-nél még nem tudta a közpénzeket megfogni, a visszaéléseket feltárni, de szerencsére a BKV-nál már rendelkezett ezzel a hasznos tudással, és sorozatosan feltárta az ügyeket. Különösen azokat, amelyek Hagyó Miklós intenzív ténykedésének periódusára, egyúttal Antal Attila és Balogh Zsolt cégvezetői időszakára nyúlnak vissza.

ELVETÉLT KÍSÉRLET. Hagyó fél éve indította legerősebb ellentámadását, amikor elérte, hogy az MSZP-nél és a Főpolgármesteri Hivatalnál is gondolkodjanak el Kocsis eltávolításán. A kísérlet elbukott, a vezérigazgató állítólag tisztázta magát, igaz a közvélemény nem tudhatta meg, hogy miként lehet a tízmilliárdos közpénzvesztést megmagyarázni. Közben hol a Fidesz, hol az SZDSZ valamelyik vezetője tett hitet a vitathatatlan szakmai alkalmasságú vezető mellett. Az MVM-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda jár el, de persze részleteket nem árul el a munkájáról. Úgy tudjuk, a nyomozók folyamatosan hallgatták meg az ügyeket ismerhető és jelenleg is az MVM-nél dolgozó munkatársakat, és ahogy forrásunk fogalmazott: „Most jön a második kör, elkezdődik a nagykutyák keresése.” A sztorit mindenesetre meglepő módon sem az ellenzék, sem a bal-, vagy a jobboldal felé erősebben elkötelezett médiatermékek nem bolygatják.

Igaz, Hagyó Miklós időközben szép lassan mindenkivel összeveszett: a városházi szabad demokratákkal, a BKV-sokkal, az ellenzékkel, a szakmai szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a kerületi polgármesterekkel, saját párttársaival. Elfogyott körülötte a levegő. Visszanézve, egyik szocialista forrásunk így értékelte a történetet: „Nálunk valahogy időről időre magasra tudnak kapaszkodni olyan ifjú titánok, akikről mindenki azt hiszi, hogy erős mentoruk van. Aztán vagy kiderül, hogy nincs is ilyen háttérerő, vagy ha van is, nagyon könnyen elengedi a pártfogoltját” – idézte fel informátorunk Zuschlag János, Tátrai Miklós vagy éppen Hagyó Miklós hirtelen megszakadó szárnyalását. Utóbbi annyiban különbözik a többiektől, hogy nagyobb ívű politikai karriernek nézett elébe, a saját csapatát építette. Beszélgetéseink alapján sejteni lehet, hogy Schmuck Andor egykori szocialista fenegyerek – utóbb a Tisztelet Társasága vezetője – és Leisztinger Tamás üzletember a kezdetektől jó viszonyt ápolt Hagyóval, ők adták a politikus üzleti hátterét.

Hatvani Szabó János, az Állami Vagyonügynökség egykori vezetője, manapság független tanácsadó a háttérből ugyan, de minden nagyobb BKV-ügyben kulcsfigura volt. Horváth Iván, aki a Horváth Dóczi és Lehman Ügyvédi Iroda partnereként dolgozott Hagyónak, szintén rengeteg ügyben vett részt. A nevek között felbukkan még Gyarmati Zoltán, a Parking Kft. ügyvezetője; a már említett Horváth Éva (Hagyó sajtósa); Tüttő Kata, aki Leisztinger Tamás élettársa és a főváros pénzügyi és közbeszerzési ügyeiben volt aktív. Hozzájuk hasonlóan Regőczi Miklós, aki korábban a BKV kommunikációjáért felelt vezérigazgató-helyettesként, ugyancsak a szűkebb környezet része volt.

Hagyó Miklós. Elbukta a meccset.

A budapesti kerületi szocialista szervezeteken belül azt tartják, hogy „aki beállt mögé, azt jutalmazta, aki ellenszegült, azt távozásra kényszerítette”. Négy évvel ezelőtt Hagyó vitathatatlanul a szocialisták felemelkedő csillaga volt, Gyurcsány Ferenc potenciális utódjaként tekintettek rá. „Politikai karrierjét azzal alapozta meg, hogy Mesterházy Attilával, Botka Lászlóval, Vadai Ágnessel, Újhelyi Istvánnal, Simon Gáborral létrehozta a „fiatalokat tömörítő” Mozaik Klubot, amelyet rövid ideig lelkesen támogatott Gyurcsány is. Közvetlen munkatársa szerint Hagyóban volt egy aktív reformtörekvés is, Gyurcsányra kezdetben őszintén felnézett. Befolyásos szocialista politikusok szerint azonban hamar megromlott a viszony a kormányfő és a mozaikosok, s személy szerint Gyurcsány és Hagyó között is. Ennek az volt az oka, hogy előbbi nem értett egyet utóbbi kézi vezérléses kerületi pártépítési és fővárosi vezetési modelljével.

Olvassa el a Figyelő szerkesztőségének véleményét is:
www.fn.hu/hetilap/20100202/hagyo_miklos_tundoklese_bukasa/

Az ügy további részleteit, valamint a Kocsis István és Hagyó Miklós szembenállásának kronológiáját megtalálja a Figyelő hetilap friss, 5-ik számában.