Szét kellett robbantani a BKV pazarló és ellenőrizhetetlen struktúráját. Ez megtörtént, és ez Hagyó Miklós érdeme. Sajnos az elmúlt években ugyanakkor a sok indokolt ésszerűsítés és központosítás mellett a vállalatnál a korrupciót is központosították és privatizálták – így foglalható össze a cégnél dolgozó munkatársaknak és tanácsadóknak a Figyelővel megosztott véleménye. Azután beszéltek erről lapunknak, hogy a Magyar Nemzet március 6-i számában Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató (immár az ügy egyik gyanúsítottja) részletesen nyilatkozott Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes cégvezetési és pénzgyűjtési módszereiről.

BALOGH ZSOLT
(a fotón balra). A BKV volt vezérigazgatója írta alá a HÉV elektronikus utastájékoztató rendszerének kialakítását célzó gyanús szerződést. Úgy tűnik, emiatt volt zsarolható, s ezért tett meg mindent a későbbiekben megbízóinak. Fotók: MTI

KAMUKONTRAKTUSOK. Háttérbeszélgetéseinken Hagyó környezetéből részletesen elmesélték, hogy a mostanra teljes defenzívába szorult politikus mennyire fontosnak tartotta és kézben tartotta a cég átvilágítását. Forrásaink szerint a bukás elkerülhetetlen volt, hiszen a magukat támadhatatlannak gondoló klán tagjai rengeteg átlátszó kamuszerződést kötöttek. Akad azonban, aki szükségesnek tartotta elmondani, hogy a BKV Zrt.-ből 2006 előtt is ömlött ki a közpénz, és máig nem zárták el a csapokat (lásd a keretes írást). A 12 üzemi igazgatóság egy-egy kiskirályságként működött, rengeteg gyanús beszállítással, irracionális tevékenységgel, túlfoglalkoztatással, zavaros ingatlanügyekkel, áron alul értékesített reklámfelületekkel, méregdrága informatikai outsourcinggal. Állítólag a több hónapja megkapart BKV-ügyeknél még mindig csak a felszínen tart a hatóság és a sajtó. A Hagyó mellett is érvelők szerint ne felejtsük el, hogy a vállalat igazgatóságának és a felügyelőbizottságának is szabad demokrata elnöke volt, és valójában nem a 120 milliárd forintnyi éves BKV-költségeknél folyik el a legjobban a közpénz. A cég ingatlanvagyona, illetve a 4-es metró 500 milliárd forintos óriás beruházása még sokkal több lehetőséget teremtett.



Az ügyekre átfogó rálátással bírók szerint nagyjából már kirajzolódik az a modell, amely alapján – elsősorban 2007-ben és 2008-ban – gátlástalanul hordták el a pénzt a közlekedési cégtől. No, nem kell valamifajta komoly, szövevényes rendszerre gondolni. Gyakorlatilag, ha adódott valami valós, új feladat, azt baráti cég végezhette igen jó áron. Ha pedig éppen semmi nem adódott, akkor a rendszer működtetői – elsősorban a BKV kommunikációs vezetése – látszat-feladatokat kreáltak, s azért fizettek borsos árat.

Forrásaink szerint a jellemzően versenyeztetés nélkül kiadott fantommunkákat szerződésekkel még viszonylag rendesen lepapírozták a felek, a teljesítések dokumentációjára azonban már nem jutott kellő figyelem. A rendszer elbizakodott üzemeltetői sokszor meg sem próbáltak valós cégeket beszervezni a projektekhez. Nagyon gyakoriak voltak a szerződő partnerek között az olyan egyszemélyes vállalkozások, amelyeknek adott évi árbevételén belül a BKV-s megbízás 80–90, esetenként 100 százalékot tett ki.

HAGYÓ MIKLÓS. A volt főpolgármester-helyettes mindent tagad, perrel fenyegetőzik, s bár párttársai állítólag hisznek az ártatlanságában, egyre jobban szorítják kifelé a pártból.