Forgács Gábornak, a Missouri-Columbia University Fizika és Asztronómia Tanszéke professzorának – az Organovo nevű amerikai biotechnológiai cég egyik alapítójának – most ilyesmit sikerült elérnie csapatával: háromdimenziós bionyomtatással állított elő Petri-csészében működő csirkeszív-szövetet.

A korábbi szervnyomtatási kísérletek során két fő probléma merült fel: hogyan lehetséges a megfelelő sejteket a megfelelő pozícióba juttatni, illetve ha ez sikerül, miként lehet a szövetek működését beindítani, élővé tenni. Forgács Gáborék kutatásaik során arra jutottak, hogy ha a szükséges sejteket egymás mellé helyezik, akkor azok maguktól is megtalálják a megfelelő pozíciót, s ezután a szövetek működése is beindul.

A printelési eljárás során szerves, sejtbarát „biopapírra” (egy módosított zselatinból és cukorban gazdag hialuronból álló anyagra, amely ideális a sejtképződéshez) „biotintával” nyomtatnak, hasonlóan egy tintasugaras eszközhöz. A „biotinta” cseppjei (méretük a milliméter fele-harmada) valójában 10–40 ezer sejtet tartalmazó aggregátumok, amelyek akár azonos, akár különböző sejttípusokat tartalmazhatnak. A nyomtató által a „papírra” cseppentett sejtkupacok – akárcsak a folyadékok – összeolvadnak, s így közös felületté állnak össze. Amikor a sejtszerkezet a kívánt formához hasonlóvá válik, eltávolítják a körülötte lévő biopapírt, így az egyes sejtek terjedése és összekapcsolódása megáll. „A következő réteget már erre a meglévő szerkezetre cseppentik, és így tovább: az elkészített rétegeket egymásra helyezik, és már kész is van a háromdimenziós szövet” – ismertette az eljárást Forgács Gábor.

A módszer egyelőre kísérleti stádiumban van, és a kutatók szerint még sokáig eltarthat, amíg a transzplantációra várók számára is képesek lesznek majd szerveket gyártani. Jelenleg gyógyszerkísérletekhez próbálnak emberi szöveteket előállítani, például a mellékhatások szűrésére. Az Organovo úgy tervezi, hogy a humán sejtekből ereket is nyomtatnak majd; ezek várhatóan 2012 körül kerülnek piacra.