Minden pénteken 15 és 16 óra között korlátozás nélkül elérhetőek a Figyelő hetilap zárolt cikkei.
A részletekért kattintson ide

Röviden

A hét hírei

2008./24. szám - június 12.
Cikk nyomtatása
Cikk küldése
Add a Startlaphoz
Parlamenti igen a népszavazásra
Döntött az újabb népszavazás kiírásáról kedden délután a parlament, s 345 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett jóváhagyta azt (az MDF testületileg nem szavazott). A többségi állásponttól eltérő szavazatok kivétel nélkül szocialista képviselőktől érkeztek. A határozat szerint a népszavazás költségvetése 3,7 milliárd forint. A referendumon felteendő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?” A parlamenti döntés az Alkotmánybíróságon még megtámadható, egyes szakértők szerint nem is esélytelenül, hiszen a taláros testületnek korábban volt egy olyan döntése, miszerint nem releváns kérdésben nem lehet népszavazást tartani csupán azért, hogy az ügyben később ne lehessen a népszavazás eredményével ellentétesen lépni – márpedig a fenti kérdés okafogyottá vált, hiszen időközben módosították az egészségpénztárakról szóló törvényt.

Nyílik az osztrák munkaerőpiac
Súlyos szakmunkáshiány alakult ki Ausztriában az utóbbi két év konjunkturális élénkülése nyomán, ezért 2009-től az ország szélesebbre tárná kapuit a keleti munkavállalók előtt. Ezt Brüsszelben közölték, miután Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter tárgyalt Vladimír Spidlával, az Európai Bizottság illetékes tagjával. Bartenstein elképzelése szerint 2009-től korlátozások nélkül fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket. A foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig ez az akadály is megszűnne.

Jó osztályzat a GVH-nak
A régiós átlagnál jobb minősítést kapott tavalyi tevékenységére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a brit Global Competition Review versenypolitikai szaklaptól. A felmérésben szereplő új uniós tagállamok közül a magyaron kívül a cseh hatóság ért el még „jó” jegyet, míg Lengyelország és Szlovákia versenyhivatala „megfelelő” besorolásba került. „Kiválónak” csak az Európai Unió versenypolitikai bizottságát, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok versenyhatóságát tartották, s öten kerültek a „nagyon jó” kategóriába. A GVH-val szemben kritikaként hozták fel a viszonylag lassú ügyintézést.

Wallis-közeli kiserőművek
Alteo Zrt. néven új vállalatot hoztak létre a hazai gazdasági élet ismert személyiségei. Terveik szerint a cég 50 megawattnál nem nagyobb teljesítményű kiserőművekből álló portfóliót épít majd ki, és két-három év múlva megjelenhet a tőzsdén is. A társaság vezérigazgatója ifj. Chikán Attila, elnöke Müllner Zsolt, a Wallis Zrt. vezérigazgatója, és a bejegyzett címe is megegyezik a Walliséval – ám a vezetők hangsúlyozzák, hogy nem egy Wallis leányvállalatról van szó. Az 50 millió forintos alaptőkéjű cég három év alatt 10 milliárd forintnyi beruházást tervez, főleg belföldön, de nem kizárt a régiós terjeszkedése sem.

Reflexió
Túl a mélyponton?

Az áprilisi soha nem látott mélypontról májusra határozottan felfelé mozdult a GKI konjunktúra indexe. Ezen belül egyaránt javult az üzleti és a lakossági bizalmi index is. Az üzleti szektor optimistábban ítéli meg termelési kilátásokat és a rendelésállományt, mint a megelőző hónapokban. A lakossági bizalom az első két hónapban mért 13 évi mélypontról mozdult felfelé.

TÖRÖK ZOLTÁN, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
„Az idén valóban javul valamit a konjunktúra a tavalyihoz képest, ám ez az élénkülés a hétköznapi életben és az üzleti világban egyaránt alig észlelhető, ráadásul eltörpül a régiós országok 5–10 százalékos gazdasági növekedéséhez képest. Az első negyedévben a lakossági fogyasztás 0,4 százalékkal emelkedett, azaz gyakorlatilag stagnált, csakúgy, mint tavaly. A kiskereskedelmi forgalmat nézve még rosszabb a kép, továbbra is marad a nagy visszaesés. Belső kereslet gyakorlatilag nincs a magyar gazdaságban. Ez rendkívül kedvezőtlen környezetet teremt a belföldi piacra termelő vállalkozásoknak. Érdemes volna tehát az export felé fordulni. Itt kettős a helyzet. Egyrészt az amerikai gazdaság lassulása az előttünk álló másfél évben jócskán visszaveti az eurózóna gazdaságát. A magyar export több mint fele ide áramlik, vagyis ezen a területen sem túl rózsásak a kilátások. Másrészt viszont az elmúlt években a magyar kivitel egyre nagyobb hányada megy régiónk országaiba, s ezekben továbbra is élénk gazdasági növekedésre lehet számítani. A legnagyobb problémát abban látom, hogy a rendkívül magas állami elvonás miatt a magyar gazdaság versenyképessége nagyon gyenge. Egy szemléletes példa: a szlovák bruttó átlagfizetés – forintban számolva – 82 százaléka a magyarnak. Nettóban – adók és járulékok után – viszont már 3 százalékkal magasabb, a vásárlóerőt vizsgálva pedig 6 százalékkal ér többet. Ez alapvető gazdaságpolitikai problémákat jelez.”

Elszaladó német nagykerárak
Májusban 8,1 százalékkal növekedtek a nagykereskedelmi árak Németországban az egy évvel korábbi szinthez képest, s ezzel 26 évi rekordot döntöttek. Elsősorban az élelmiszerek nagykereskedelmi ára emelkedett – a gabonaféléké, takarmányoké 33,3, a tej és tejtermékeké, a tojásé, az étolajé 16,4 százalékkal –, de majd’ egyötödével drágultak az üzemanyagok és az ásványi nyersanyagok is. Mindezt némi késéssel követi majd a fogyasztói árak emelkedése, ám az a szakértők szerint az éles verseny miatt valamivel mérsékeltebb lesz.

Paczolay váltja Biharit
Az Alkotmánybíróság következő elnökévé Paczolay Péter eddigi elnökhelyettest választották meg titkos szavazással a testület keddi teljes ülésén. Bihari Mihály jelenlegi elnök kilencéves alkotmánybírói megbízatása július 2-án jár le, az azt követő napon lép hivatalába – a testület történetének ötödik elnökeként – a posztra három évre megválasztott Paczolay.

Szivárgás a krskói atomerőműben
Teljesen leállították a napokban a Szlovénia délnyugati részén lévő krskói atomerőművet a hűtőrendszerében bekövetkezett folyadékszivárgás miatt. A katasztrófavédelmi értékelések szerint a meghibásodás következtében nem volt veszélyben sem Szlovénia, sem Magyarország lakossága. A krskói erőmű a nyolcvanas évek második felében készült el, és Szlovénia közösen tulajdonolja a szomszédos Horvátországgal.

Késik a gázkartell
A Gázexportáló Országok Fórumának résztvevői júniusról októberre halasztották tervezett miniszteri szintű tanácskozásukat, mivel nem tudtak megegyezni a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára létrehozni tervezett gázkartell céljáról és alapszabályáról. A három hangadó állam – Oroszország, Irán és Katar – így beérte azzal, hogy megerősítette az áprilisban Teheránban elfogadott előzetes ajánlást, amelynek értelmében formálisabb szervezetbe akarják tömöríteni a résztvevőket. A legnagyobb exportőrök 2001 óta évente informális tanácskozást tartanak a fórum keretében. A szerveződésnek nincs hivatalos tagsága, a fentebb megnevezett országok mellett Egyiptom, Indonézia, Líbia, Nigéria, Venezuela egyértelműen ide köthető, de további gáztermelő államok képviselői is fel-feltűnnek a tanácskozásokon. Norvégia megfigyelői státusban vesz részt a fórum munkájában, miközben az EU és az Egyesült Államok egyértelműen ellenzik a kartellesedést.

Dél-koreai kormányválság
Kedden felajánlotta lemondását a teljes dél-koreai kormány az államfőnek. A szöuli kormányzat – s így elsősorban Ri Mjong Bak elnök – népszerűsége mélypontra esett azt követően, hogy április 18-án feloldotta az amerikai marhahúsra a kergemarhakór egyesült államokbeli megjelenése miatt négy és fél éve kivetett importtilalmat. Az intézkedés véres utcai tiltakozásokat váltott ki.
SZÓLJON HOZZÁ ÖN IS!

POLC.HU

 
Vásárlás (x)
  Apple iPhone 3GS (16 GB)
Ár: 159900-234800Ft
  Olympus FE 26
Ár: 17990-37642Ft
  Sony Ericsson C905i
Ár: 62750-89999Ft
  Nokia 5530
Ár: 46900-72999Ft
  Panasonic DMC-FX60
Ár: 65900-79990Ft
  HTC Touch Pro 2
Ár: 91990-166999Ft

Ön szigorúbban büntetné az állatkínzást?

  • Orbán nem bántja Simort - illusztráció

    Orbán nem bántja Simort

    Jó üzenetet küldött a piacoknak Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, amikor egyértelművé tette: hatalomra kerülése esetén nem kívánja elmozdítani a jegybank elnökét. Korábban a Fidesz szinte minden alkalmat megragadott Simor András és a jegybank monetáris politikájának kemény bírálatára.

  • Kattintásra a címoldalra jut


 
 
 
 
 

További megjelenési felületeink