Parlamenti igen a népszavazásra
Döntött az újabb népszavazás kiírásáról kedden délután a parlament, s 345 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett jóváhagyta azt (az MDF testületileg nem szavazott). A többségi állásponttól eltérő szavazatok kivétel nélkül szocialista képviselőktől érkeztek. A határozat szerint a népszavazás költségvetése 3,7 milliárd forint. A referendumon felteendő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?” A parlamenti döntés az Alkotmánybíróságon még megtámadható, egyes szakértők szerint nem is esélytelenül, hiszen a taláros testületnek korábban volt egy olyan döntése, miszerint nem releváns kérdésben nem lehet népszavazást tartani csupán azért, hogy az ügyben később ne lehessen a népszavazás eredményével ellentétesen lépni – márpedig a fenti kérdés okafogyottá vált, hiszen időközben módosították az egészségpénztárakról szóló törvényt.

Nyílik az osztrák munkaerőpiac
Súlyos szakmunkáshiány alakult ki Ausztriában az utóbbi két év konjunkturális élénkülése nyomán, ezért 2009-től az ország szélesebbre tárná kapuit a keleti munkavállalók előtt. Ezt Brüsszelben közölték, miután Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter tárgyalt Vladimír Spidlával, az Európai Bizottság illetékes tagjával. Bartenstein elképzelése szerint 2009-től korlátozások nélkül fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket. A foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig ez az akadály is megszűnne.

Jó osztályzat a GVH-nak
A régiós átlagnál jobb minősítést kapott tavalyi tevékenységére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a brit Global Competition Review versenypolitikai szaklaptól. A felmérésben szereplő új uniós tagállamok közül a magyaron kívül a cseh hatóság ért el még „jó” jegyet, míg Lengyelország és Szlovákia versenyhivatala „megfelelő” besorolásba került. „Kiválónak” csak az Európai Unió versenypolitikai bizottságát, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok versenyhatóságát tartották, s öten kerültek a „nagyon jó” kategóriába. A GVH-val szemben kritikaként hozták fel a viszonylag lassú ügyintézést.

Wallis-közeli kiserőművek
Alteo Zrt. néven új vállalatot hoztak létre a hazai gazdasági élet ismert személyiségei. Terveik szerint a cég 50 megawattnál nem nagyobb teljesítményű kiserőművekből álló portfóliót épít majd ki, és két-három év múlva megjelenhet a tőzsdén is. A társaság vezérigazgatója ifj. Chikán Attila, elnöke Müllner Zsolt, a Wallis Zrt. vezérigazgatója, és a bejegyzett címe is megegyezik a Walliséval – ám a vezetők hangsúlyozzák, hogy nem egy Wallis leányvállalatról van szó. Az 50 millió forintos alaptőkéjű cég három év alatt 10 milliárd forintnyi beruházást tervez, főleg belföldön, de nem kizárt a régiós terjeszkedése sem.

Elszaladó német nagykerárak
Májusban 8,1 százalékkal növekedtek a nagykereskedelmi árak Németországban az egy évvel korábbi szinthez képest, s ezzel 26 évi rekordot döntöttek. Elsősorban az élelmiszerek nagykereskedelmi ára emelkedett – a gabonaféléké, takarmányoké 33,3, a tej és tejtermékeké, a tojásé, az étolajé 16,4 százalékkal –, de majd’ egyötödével drágultak az üzemanyagok és az ásványi nyersanyagok is. Mindezt némi késéssel követi majd a fogyasztói árak emelkedése, ám az a szakértők szerint az éles verseny miatt valamivel mérsékeltebb lesz.

Paczolay váltja Biharit
Az Alkotmánybíróság következő elnökévé Paczolay Péter eddigi elnökhelyettest választották meg titkos szavazással a testület keddi teljes ülésén. Bihari Mihály jelenlegi elnök kilencéves alkotmánybírói megbízatása július 2-án jár le, az azt követő napon lép hivatalába – a testület történetének ötödik elnökeként – a posztra három évre megválasztott Paczolay.

Szivárgás a krskói atomerőműben
Teljesen leállították a napokban a Szlovénia délnyugati részén lévő krskói atomerőművet a hűtőrendszerében bekövetkezett folyadékszivárgás miatt. A katasztrófavédelmi értékelések szerint a meghibásodás következtében nem volt veszélyben sem Szlovénia, sem Magyarország lakossága. A krskói erőmű a nyolcvanas évek második felében készült el, és Szlovénia közösen tulajdonolja a szomszédos Horvátországgal.

Késik a gázkartell
A Gázexportáló Országok Fórumának résztvevői júniusról októberre halasztották tervezett miniszteri szintű tanácskozásukat, mivel nem tudtak megegyezni a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára létrehozni tervezett gázkartell céljáról és alapszabályáról. A három hangadó állam – Oroszország, Irán és Katar – így beérte azzal, hogy megerősítette az áprilisban Teheránban elfogadott előzetes ajánlást, amelynek értelmében formálisabb szervezetbe akarják tömöríteni a résztvevőket. A legnagyobb exportőrök 2001 óta évente informális tanácskozást tartanak a fórum keretében. A szerveződésnek nincs hivatalos tagsága, a fentebb megnevezett országok mellett Egyiptom, Indonézia, Líbia, Nigéria, Venezuela egyértelműen ide köthető, de további gáztermelő államok képviselői is fel-feltűnnek a tanácskozásokon. Norvégia megfigyelői státusban vesz részt a fórum munkájában, miközben az EU és az Egyesült Államok egyértelműen ellenzik a kartellesedést.

Dél-koreai kormányválság
Kedden felajánlotta lemondását a teljes dél-koreai kormány az államfőnek. A szöuli kormányzat – s így elsősorban Ri Mjong Bak elnök – népszerűsége mélypontra esett azt követően, hogy április 18-án feloldotta az amerikai marhahúsra a kergemarhakór egyesült államokbeli megjelenése miatt négy és fél éve kivetett importtilalmat. Az intézkedés véres utcai tiltakozásokat váltott ki.