Mint azt Hafner Zoltán irodalomtörténész, a kötet szerkesztője, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa az MTI-nek elmondta, A megfogalmazás kalandjában olvasható először a Sorstalanság című regény keletkezéstörténetéről szóló interjú.

A folyamatos jelenlét prózája címet viselő beszélgetésből kiderül például, hogy a regény nemcsak Kertész Imre saját élettörténete, ahogy ezt sokan vélték, a Sorstalanságban benne van Nietzsche német filozófus gondolkodása az emberről, és Dosztojevszkij emberábrázolása is - mutatott rá Hafner Zoltán.

Hozzátette: az író fölhasznált a könyvhöz sok korabeli dokumentumot, mint például Korin Ferenc bankár dühös levelét Horthy Miklós kormányzóhoz - akinek egyik tanácsadója volt - amikor kiderült, hogy rá is vonatkoznak a zsidótörvények. Korin figuráját a regényben Kertész a Szakértő alakjában örökítette meg.

Most először olvasható nyomtatásban - A demokrácia: kultúra címmel - Vickó Árpád vajdasági műfordító, szerkesztő Kertész Imrével készült beszélgetése is, amely az újvidéki rádióban hangzott el. E két kuriózumon kívül a kötet tartalmaz még három, korábban újságokban megjelent beszélgetést is.

A könyv első részében Esszémozaik cím alatt Kertész Imre hét eszmefuttatásának részleteiből válogatott a szerkesztő. A kötetet két esszé, az Egy kiállítás képei és az Európa nyomasztó öröksége című írás zárja, valamint a "...hogy végre elfogadjuk, szabadok vagyunk" című nyilatkozat, amelyet az író még 2005-ben, az akkor 70. születésnapját ünneplő Vigilia folyóirat körkérdésére adott válaszul.

Hafner Zoltán megjegyezte, hogy Kertész Imre, aki november 9-én lesz 80 éves, maga ajánlotta fel írásait a Vigilia számára a katolikus folyóirat esszékötet-sorozata iránti rokonszenve jeléül.