Bővül a felelősek köre

– Egyre több nagyvállalat aposztrofálja magát felelős piaci szereplőként, CSR-stratégiát alkotnak és projektekben vesznek részt. Valóban fejlődés indult e téren?

– A vállalati társadalmi felelősségvállalás témaköre valahol ott tart hazánkban, ahol a marketing tartott a 70-es vagy a HR a 80-as években. Tehát a vállalatoknak nem csupán foglalkozni kell ezzel marketing- vagy kommunikációs szempontokból, hanem rendszereket, folyamatokat kell építeniük erre. Tervezni, megvalósítani, mérni és elemezni kell a vállalat társadalmi felelősségvállalását. Előtérbe kerülése pedig annak tudható be, hogy a világon szinte mindenhol egyre fontosabb tényezőként és mérceként jelenik meg a CSR.

– Mi adhat lendületet a folyamatnak?

– A multinacionális vállalatok központjai megkövetelik a Magyarországon működő leánycégeiktől a CSR-stratégia kidolgozását, a tervek megvalósítását. Sőt, nem ritka, hogy ugyanolyan teljesítménydimenziókat várnak el magyar vállalatuktól, mint ami az anyacég esetében elvárt.

– Viszont a CSR-szemléletmód lényege éppen az, hogy a vállalat működésének minden szintjén felelős társadalmi szereplőként járjon el. Ilyen aspektusból nem lehet egyik napról a másikra egy egész szervezetnek megváltoznia…

– Pontosan, jelenleg éppen az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy hogyan is lehet elhelyezni a CSR-t a vállalati működésben. A cégek még nem látják át igazán tisztán a folyamatot. A CSR nem tartozhat szigorúan az egyik vagy másik osztály alá, és nem csupán arról van szó, hogy a támogatásokat, jótékonysági akciókat egyszerűen átnevezzük CSR-rá.

A vállalat elsődleges kötelessége hogy alaptevékenységében jelenítse meg a felelőssé válás értékeit. Ez azt jelenti, hogy a szemléletmód egyre mélyebben beágyazódik tevékenységébe, és az alapfolyamatokat kezdi átformálni. Mindezek eredménye hosszabb távon érezhető majd, de átütő erejű, kedvező hatásokat hordozhat.

– Milyen jelek mutatják, hogy hazánkban elindultak valódi, CSR felé irányuló folyamatok?

– Önmagában az, hogy külföldön már bevált módszereket és eszközöket átveszünk, még nem jelent felelős működést, de első lépésnek mindenképp megfelelő. A CSR-eszközrendszerek meghonosítása a legtöbb nagyvállalatnál már megfigyelhető, sőt, egészen szép példákat láthatunk a működés széles vertikumaira irányuló stratégiák kialakítására is. Emellett már megjelennek a szervezetekben CSR-felelősi és fenntarthatósági specialista pozíciók. Ez egyértelműen arra utal, hogy a döntéshozatali metódusokba is próbálják integrálni a felelősségvállalás elveit, s ez az első fontos lépés a felelős működés elmélyítésének útján.

– Iparági szektorok tekintetében kik az élen járók?

– A CSR-szemléletmód kialakulása egyfajta külső nyomásból, elvárások rendszeréből táplálkozott. Gondolok itt többek között a környezetvédelmi szabályozásokra, emberi jogok és munkavállalói jogok betartására. Éppen emiatt azok a vállalatok kezdtek el a felelősség témakörével foglalkozni, akik leginkább érintettek voltak. Az elsők között a legnagyobb környezeti terhelést okozó energiaszektori szereplők, az etikailag érzékenynek tartott iparágak cégei, a dohány- és szesziparban érintettek készítettek saját etikai kódexeket, majd alakították ki a CSR-stratégájuk alapjait. Ezen ágazatok szereplői a mai napig élen járónak számítanak, de nagyon gyorsan felzárkóztak a telekommunikációs cégek, és látványos eredményeket tapasztalhatunk a pénzügyi vagy az FMCG-szektorban is. Utóbbiak esetében a felelős működés egyfajta megkülönböztető jegyet és fogyasztói elkötelezettséget is jelent a piacon.