A nemzetközi hitelminősítő szakértői által rendezett telekonferencia részvevői szerint "nagyon gyenge ösztönzők" hatnak abba az irányba, hogy valamely rosszabb helyzetű euróövezeti tag kilépjen, mert ebben az esetben például az adott ország adósságállományának értéke az ismét meghonosított hazai valutában meredeken megugrana a régi-új valuta valószínű árfolyamgyengülése miatt.

Brian Coulton, a Fitch európai és felzárkózó piaci szuverén minősítésekért felelős igazgatója szerint a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának "értelmes módja" lenne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére.

Az euró hírneve forog kockán

Coulton a keddi londoni telekonferencián úgy vélekedett, hogy "lehetséges, de nem valószínű" a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő valutauniós tagok, például Görögország pénzügyi kisegítése más tagállamok által, tekintettel arra, hogy az euróövezet "nem költségvetési unió". A valutaunió költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az egyes tagállamok adósságszolgálatát az adott ország adófizetőinek kell állniuk, nem más tagállamok adófizetőinek - mondta a Fitch Ratings vezető szakértője.



Hozzátette ugyanakkor, hogy ellenkező döntés esetén lehet kibúvót találni ezen elvek alól. Más nagy londoni házak is jórészt hasonló következtetésekre jutottak a görög költségvetési és adósságválság hatásairól kiadott elemzéseikben.
A Commerzbank londoni befektetési részlegének elemzői legutóbbi heti helyzetértékelésükben azt írták: az euróövezet integritásának megőrzése érdekében Görögországnak nem fogják megengedni, hogy kilépjen a valutaunióból, és még kevésbé fogják rákényszeríteni a távozásra.

A görög befektetési konstrukciókat terhelő kockázati prémiumok ugyanakkor arra utalnak, hogy a piaci szereplők a görög államadósság-törlesztés leállásának valószínűségét "nem zérónak" tekintik - áll a Commerzbank londoni értékelésében.
A ház szerint ugyanakkor pusztán Görögország valutauniós tagságából is az következik, hogy ha a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg, a társállamok megszerveznének valamilyen mentőakciót, így - legalábbis a felszínen - úgy tűnhet, hogy a piacok "messze túljátszották" a Görögország jelentette problémákat.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint ha a piac nem lesz hajlandó megvárni a Brüsszelnek benyújtott görög konszolidációs program elbírálását és végrehajtásának megkezdését, akkor Görögország külső pénzügyi segítségre szorul, nagy valószínűséggel az euróövezet és az IMF részéről.

Az EU "elborzadt"

A The Economist című vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat legutóbbi kiadásának elemzése szerint azonban az uniós illetékesek "elborzadnak" attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez "megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán". Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek.
Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus - állt a The Economist írásában.

A Fitch Ratings keddi londoni telekonferenciáján - az MTI kérdésére, hogy a Görögországban történtek megnehezíthetik-e a kelet-európai eurótagjelöltek felvételi folyamatát - Brian Coulton azt mondta: az uniós hatóságok most nyilvánvalóan "jobban megnézik" a felvételre várók költségvetési statisztikáit. A Fitch igazgatója szerint a görögországi fejlemények kihangsúlyozzák a pontos és hiteles költségvetési adatszolgáltatás fontosságát. Más nagy londoni házak szerint Görögország költségvetési és adósságproblémái érveket adhatnak az euróövezeti bővítés ellenzőinek.

A Barclays Capital befektetési csoport nemrégiben kiadott helyzetértékelésében azt írta: a Görögországgal kapcsolatos problémák különösen Észtországnak jöttek nagyon rosszkor, tekintettel arra, hogy a balti köztársaság már 2011-ben csatlakozni szeretne az euróövezethez.

A ház londoni elemzői szerint Görögország most már erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak - különösen a valutauniós jegybankon (EKB) belül -, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák. Ez a tábor most erősebb helyzetben lesz azokkal szemben, akik politikai meggondolásból hajlamosak lennének kedvező módon elbírálni például Észtország felvételi kérelmét - mutat rá a Barclays Capital elemzésében.