Péntek estig többnyire erősen felhős lesz az ég hazánk felett, de péntek délelőtt hosszabb-rövidebb időre felszakadozik a felhőzet. Eleinte többfelé, majd szórványosan várható havazás, a délnyugati, nyugati szél sokfelé megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -6, -11, a legmagasabb nappali hőmérséklet -2, +2 fok között alakul.

Szombattól keddig eleinte borult idő várható, kezdetben többfelé, majd főként keleten számíthatunk havazásra, délen eleinte ónos eső, havas eső, eső is lehet – írja a met.hu. Később felszakadozik a felhőzet, és főként nyugaton valószínű több-kevesebb napsütés, keleten lehet szórványosan hóesés. Jelentős mennyiségű - legalább napi 5 mm - csapadék az ország területének 40 százalékán várható.

A havat a mediterrán térségben kialakult ciklon okozza, amely elsősorban felelős Európa déli és középső részében a csapadékos, havas téli időjárásért. Az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) megtudtuk, hogyan keletkeznek, és mit hoznak a kontinensre.

Mitől mediterrán?

A ciklon az északról érkező hideg és a déli nedves levegő ütközése és keveredése útján jön létre. Középpontja felé a légnyomás folyamatosan csökken, és a levegő spirálisan, az óramutató járásával ellentétes irányban kívülről a ciklon belseje felé áramlik. A mediterrán ciklonban a sarkvidék felől érkező hideg és száraz levegő keveredik a Földközi-tenger feletti nedves és enyhe levegővel. Ebből alakul ki a ciklon, és okoz jelentős csapadékot, télen jelentős havazásokat.

Mediterrán ciklonnak tekintünk minden, a mediterrán térségben - a Földközi-tengeren illetve partvidékén - képződött vagy ide áthelyeződött alacsonynyomású légköri képződményt. Tehát a ténylegesen a mediterrán térségben keletkezett ciklonokon kívül ide tartoznak a máshol képződött, de ide áthelyeződött ciklonok is.

Ciklon Izland felett a NASA felvételén (wikipedia.hu)

Délről érkezik Bécsbe a hó

Ausztriában 1986. január 31. és február 10. között két olyan helyzet is előfordult, melyek során helyenként rendkívüli mennyiségű hó hullott. Mindkét eset egy igen lassan vonuló ciklon peremén történt, de a két nagy csapadékot okozó mediterrán ciklon eltérő módon jött létre. Az első az Atlanti-óceán fölött keletkezett, majd az Ibériai-félszigeten keresztül helyeződött át a Földközi-tenger térségébe.

A második viszont úgy jött létre, hogy egy, a kelet-európai síkság felett található légörvény a Földközi-tenger nyugati medencéjébe helyeződött át, és a mediterrán térségben erős ciklonaktivitást váltott ki. Osztrák meteorológusok kimutatták azt is, hogy Bécs évi csapadékösszegéből hó formájában a legtöbbet az Észak-Olaszország, illetve az Adriai-tenger felett örvénylő, majd észak felé vonuló mediterrán ciklonok adják.

Napi 60 centi is eshet

1993. decemberében Románia területén előfordult öt hóvihart is megvizsgálták. Egész novembert a anticiklon jellemezte, majd a Földközi-tenger felett időről-időre mediterrán ciklonok alakultak ki, amelyek keleti irányban mozogtak, és Románia dél-délkeleti területeit is érintették. Helyenként 50-70 centiméter havat hoztak.

Harminc éves időszakot dolgoztak fel spanyol kutatók, akik a Pireneusok délkeleti részén kialakuló havazásokat vizsgálták egy 1702 m-es tengerszint feletti magasságban található meteorológiai obszervatórium adatai alapján. A legtöbb jelentős havazással járó nap eszerint akkor fordul elő, amikor a magasban keleti az áramlás, és eközben ciklon éri a hegyláncot. Ezekben az esetekben akár 60 centiméter friss hó is hullhat egyetlen nap.

A jelenség oka, hogy a keleti-délkeleti áramlás közel merőleges a Pireneusok délkeleti részének hegyvonulataira, ezért a tenger felől érkező nedves és enyhe levegő a hegyekhez érve emelkedésre kényszerül és megkezdődik a csapadékképződés.