Hajdan hindu királyok fegyverkovácsai voltak a vándoriparos gárulijá lóhárok: manapság apró indiai falvak szélén vernek tanyát, fémhulladékból eszkábálnak használati tárgyakat. Szép februári nap volt, amikor az északnyugat-indiai Rajasthan államban megérkeztem egyik táborukba. Apróságot, szappant vittem nekik, ám ők nem várták meg, míg átadom ajándékomat: táskámat kicibálták a kezemből, és vadul tülekedve millió apró cafatra szaggatták.

(forrás: NG.hu)

A szappanok persze azonnal szétszóródtak a sárban. Szitkozódás, lökdösődés, gyereksírás... Zabolátlan viselkedésük sokat elárult ezekről a nomádokról, akik immár évszázadok – némely törzseik talán évezredek – óta járják India földjét.

Csepp a tengerben

A gárulijá lóhár népcsoport neve a hindi gár (kordé) és lóhár (kovács) szóból tevődött össze. Vadászó-gyűjtögető és pásztorkodó népeket is találunk a nomádok között, ilyenek például a méretes turbánjukról és teveszakértelmükről Nyugat-India-szerte nevezetes raibárík. Vannak azután, akik szolgáltatásokból, illetve szórakoztatásból élnek: jövendőmondók mágusok, bűvészek, akrobaták, kígyóbűvölők, mesemondók, ájurvédikus gyógyítók, állatorvosok, testfestők, sókereskedők, kosárfonók, köszörűkő-készítők.

Az antropológia tudománya félezer indiai nomád csoportot ismer. Összesen 80 millióan lehetnek a vándorok, nagyjából 7 százalékát képviselik az ország bő egymilliárdos népességének.

Eljárt felettük az idő?

Egykor az indiai társadalom megbecsült tagjai voltak a nomádok, jól kijöttek a vándorlási útvonaluk mentén élő falusiakkal. A 19. században azonban a britek rájuk sütötték, hogy csavargók és bűnözők – ez a bélyeg azután a gyarmati uralom megszűntével is rajtuk maradt. Végtére is mi hasznát venné vándor üstfoltozóknak és medvetáncoltatóknak a vásárlás lázában égő, márkás holmikért rajongó ifjúság hazája, a rohamosan fejlődő India?

Az iparosodó, városiasodó országban egyre nehezebben élnek meg a nomád állattenyésztők. Kasztok, nyelvek, határok választják el őket egymástól, a politikusok rég nem vesznek róluk tudomást, a többi elnyomottal ellentétben még a szociális juttatásokból sem részesülnek.

(forrás: NG.hu)

Indiában még azt is bajos meghatározni, hogy ki is tekinthető nomádnak. A társadalom merev rétegzettsége miatt már megszületésekor eldől az indiai ember sorsa. Sok vándor mostanára letelepedett, városi nyomortanyákon húzta meg magát. De legyen bár vándorló vagy letelepedett nomád, mindig is szegény lesz és kirekesztett, a világ talán legsúlyosabb és legkevésbé publikus emberjogi válságának szenvedő alanya marad.

A cikket teljes terjedelmében a National Geographic Online-on olvashatja.