A szennyezések ellenére a Tisza vízminősége jelenleg kissé szennyezett, vagy tűrhetően szennyezett kategóriába sorolható – nyilatkozta lapunk kérdésére Kovács Péter, a Vízgyűjtő -gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese, hozzátéve, hogy a vízminőséget tekintve az utóbbi időben javuló tendencia mutatkozik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb tisztítatlan szennyvíz kerül a folyóba, vagyis javult a települési szennyvízhelyzet, valamint csökkent az ipari szennyezés mértéke is – tette hozzá. 



A Tiszába és mellékfolyóiba folyamatosan kerülnek szennyezőanyagok (pl. szervesanyag, nehézfémek, stb). Az utóbbi években több kisebb szennyezőhullám is érte a folyót, de ezek káros hatása nem volt számottevő. Mivel a folyó és mellékágai bányavidékeken haladnak keresztül, elkerülhetetlen, hogy a vízbe bizonyos mennyiségű nehézfém kerüljön, de az ipari balesetekből származó szennyezésekből - ha időben észreveszik -,megakadályozható, hogy jelentős mennyiségű káros anyag kerüljön a vízfolyásokba és elérje a magyar határt.
 
A vegyi anyagokon kívül persze rendkívül sok kommunális hulladék is belejut a folyóba, ilyenek például a műanyag palackok, amelyek a víz felszínén úszva a partokon kirakódnak, a duzzasztóknál feltorlódnak.

Kiheverte a folyó a ciánszennyezést

A Tisza szennyezésének történetében a 2000-ben bekövetkezett ciánszennyezés jelentett fordulópontot, amikor mintegy 1200 tonna hal pusztult el, köztük 20-30 éves harcsák is, melyeknek „pótlása” szinte lehetetlen. A Tisza mellékfolyóin azóta is történt több kisebb cianid szennyezés, de a Tiszavirágzás jelensége jól mutatja, hogy a folyó valamelyest regenerálódott, bár a régi már nem lesz  – hívja fel a figyelmet Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa. A halászat és a víztisztaság szempontjából a Tisza jelenleg legalább olyan biztonságos, mint a ciánszennyezés előtt volt – véli a szakértő.

Tiszavirágrajzás Baks térségében az Ányási Tisza- kanyarban. (fotó: MTI)

Ehhez az is hozzátartozik, hogy a cianid szennyezés viszonylag rövid időn belül levonult, és olyan téli időszakban következett be, amikor a halak az iszapba beágyazódva nyugalmi állapotban voltak. Jó vízkormányzással sikerült elérni, hogy a cianid szennyezés a Tisza sodorvonalában viszonylag gyorsan levonuljon, és a Tisza-tó se sérüljön.

Mivel a magyarországi felszíni vízfolyások 95 százaléka külföldről ered, leginkább nemzetközi együttműködéssel lehet elérni, hogy a jövőben ne következzen be a cianid szennyezéshez hasonló súlyos katasztrófa – vázolta fel a megelőzés lehetőségeit Kovács Péter. Romániával, Ukrajnával, Szlovákiával évtizedek óta "határvízi" bizottságok működnek. A jó munkakapcsolat sokat segít a problémák megelőzésében – véli a szakember, hozzátéve, hogy a korábbi és a cianid szennyezések tanulságain okulva néhány határszelvényben automata víminőségmérő állomásokat állítottak fel.

A Hernádon, a Szamoson és a Berettyón már 2000 előtt is működtek ilyen berendezések, amelyek elsősorban az oxigénháztartás mutatóit, szerves anyagok és nehézfémek mennyiségét mérik. Az ilyen automata rendszerek üzemeltetése elég drága, ugyanakkor rendkívül hasznosak is lehetnek, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a rendkívüli szennyezések nagy része kis túlzással „péntek délután 2 és hétfő reggel 8 között” következik be – mutat rá Kovács Péter.

Az uniós tagság sokat segít

A körültekintő odafigyelésre szükség is van, a cianid szennyezést követően a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény titkársága által elvégzett felmérés megállapította, hogy a Tisza vízgyűjtő területén sok potenciális szennyezőforrások található elsősorban a folyó felső vízgyűjtőjén. Igaz, ezek közül sok már „nem üzemel”, a cianid katasztrófát okozó cég is bezárt, csakúgy mint a verespataki állami bányavállalat.

Jóllehet a verespataki tervezett aranybánya ügyében sikerült részeredményeket elérni, a romániai politikai környezet változásával azonban ismét veszélyessé válhat a helyzet és egy a 2000-es ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa is bármikor bekövetkezhet – figyelmeztet Fidrich Róbert, a Természetvédők Szövetségének munkatársa.

A környezetvédelmi együttműködés terén nagyon sokat jelent, hogy Románia az Európai Unió tagjává vált, így ugyanazok a környezetvédelmi előírások vonatkoznak rá, mint hazánkra. Ezek közül egyik legjelentősebb az ún. Víz Keretirányelv amely valamennyi víz „jó” állapotátnak elérésére irányul. Sokat javíthat majd a hazai vizek minőségén az is ha az unió által előírt szennyvíztisztásra vonatkozó irányelvet Romániának sikerül teljesíteni. Hasonló módon az EU hulladékgazdálkodási normáinak megvalósulása is nagy megkönnyebbülést jelenthet folyóink számára, a Tiszában úszó műanyag palackok legnagyobb része ugyanis Ukrajnán kívül elsősorban Romániából származik.

Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.