A Sztálint magasztaló, heves vitát kiváltó idézet után péntekre Lenin is visszatért a moszkvai metró Kurszakaja állomásának falára, noha a moszkvai építészeti örökség kérdéseiben illetékes bizottság határozottan állást foglalt az idézetfeliratok helyreállítása ellen.

Sztálin, a buzdító

Az 1950-ben épült metróállomás felújítását augusztusban fejezték be, s ennek keretében került vissza a mennyezetre a szovjet himnusz 1943-as változatának két sora:

"Hűségre tanította népeit Sztálin,
Munkára, hőstettre buzdított fel ő".

Sokan nyomban élesen tiltakoztak, és követelték az idézet eltávolítását, köztük számos jogvédő szervezet, s az utóbbiaknak küldött válaszában a város építészeti örökségével foglalkozó testület elutasította a restaurálás ilyen módját. A metró vezetése azzal védekezett, hogy a restaurálás célja az eredeti állapot helyreállítása, ezért került vissza a Sztálint dicsőítő idézet, de lehettek volna még korhűbbek is, mert Sztálin-szobor is díszítette az állomást, csak azt nem sikerült megtalálni.

Lenin, az útmutató

Az Interfax hírügynökség szombati jelentése szerint péntekre egyetlen éjszaka alatt felfestették a strófa másik két sorát is, amely így szól:

"Kélt orkánon át szabad élet sugára,
Utunkat a nagy Lenin mutatta nekünk."

Egyelőre nem tudni, mi indította a helyreállításra a metró vezetését a támadások közepette.

Az idézet a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956-os kongresszusa nyomán, a desztálinizálás jegyében tűnt el, az ország megszámlálhatatlan Sztálin-szobrával és a vezért idéző földrajzi nevével együtt, amikor a himnuszt éppen Sztálin említése miatt elkezdték szöveg nélkül játszani.

Szergej Mihalkov, a szerző csak 1970-ben "írta ki" az 1943-ban költött eredeti szövegből a diktátort. Az új változat 1977-ben vált hivatalossá, majd 1991-ben, a Szovjetunió széthullása nyomán Borisz Jelcin elnök új himnuszt vezetett be, de Vlagyimir Putyin elnökké választása után visszaállította a korábbit, s Mihalkov 87 évesen megírta a harmadik szövegverziót is.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) megítélése a szovjet és orosz közvéleményben már többször is változott: halála és azt követő politikai leleplezése nyomán elsősorban bűneit - milliók büntetőtáborba hurcolását és kivégzését - tartották számon. Leonyid Brezsnyev idején inkább Sztálin történelmi érdemei domborodtak ki, majd Mihail Gorbacsovtól a kilencvenes évekig újra a negatív kép volt elfogadott.

Putyin elnökké választása után kezdett a kép újra színesedni, és nagyon sokan ezt örömmel vették. A néhai diktátor rendszeresen igen előkelő helyen áll a népszerűségi felmérésekben, olyannyira, hogy a legnagyobb érdemeket szerző orosz történelmi személyiség kiválasztásáról szóló, nézői szavazatokat is figyelembe vevő tévésorozat szerkesztői csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudták megakadályozni, hogy Sztálin kerüljön az első helyre.