A madár január elején Pécsett akadt az MME Baranya megyei Helyi Csoportjának gyűrűzőhálójába. Mivel az erdei pinty és a fenyőpinty hímjének jegyeit viselte magán, a madarászok a két faj kereszteződéséből származó hibridként határozták meg.

Feltehetően északról érkezhetett, mert a fenyőpinty hazánkban nem fészkel, csak őszi-tavaszi vonuláskor gyakori, de jelentős a nálunk áttelelő állománya is. A hibridpinty pécsi telelését ismételt befogása, illetve többszöri megfigyelése is megerősítette – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Fenyőpinty (MME/Loki Csaba), a hibrid (MME/Laczik Dénes) Erdei pinty (MME/Máté Bence)

Az erdei és a fenyőpinty bár két külön faj, de annyira közel állnak egymáshoz, hogy időnként előfordulhat a kereszteződésük. Ez a jelenség azonban nem példa nélküli az állatvilágban, így a madarak közt sem: több eset is ismert, amikor például az egymással „rokon” fajból származó füsti- és molnárfecskék álltak párba. Vagy gondoljunk a ló és a szamár keresztezéséből létrejött öszvérre – mondta az fn.hu-nak Bank László, az MME Baranya megyei Helyi Csoportjának alelnöke.

A befogott pinty mindkét faj jellegzetességeit magán viseli, de nem nevezhetjük egy új faj első képviselőjének. A hibridek ugyanis nem szaporodóképesek – teszi hozzá a szakember. Magyarországon ez az első ilyen hibrid, ami nem is csoda, hiszen a fenyőpinty északon, Skandinávia magasságában fészkel.

A hibrid (MME/Laczik Dénes)

Ott kellett egy erdei pinttyel összeállnia, hogy „szerelmük gyümölcse” 2010-ben hazánkba jöhessen fészkelni. Ahogy azonban enyhül az északi tél, a pinty vissza fog menni születési helyére, és valószínűleg jövő télen találkozhatunk vele ismét itthon.

A madár verébméretű, de a verébnél karcsúbb, súlya 22,5 gramm. A pintyek tavasztól őszig magvakkal táplálkoznak, csak a költési időszakban, a fiókáik számára állnak át a „kalóriadús”, rovarokból álló étrendre.